1. A
retorika ma
Ha arra a
kérdésre szeretnénk választ kapni, mi tartozik a retorika kompetenciájába és
milyen társtudományok kapcsolódnak a retorikához „segédtudományként”, s a
retorika miként kapcsolódik a nyelvészethez szorosabban véve, valamint —
tágabban értelmezve — a nyelvészet más diszciplínáihoz és más tudományágakhoz,
akkor legelőször meg kell határozni: mi is a retorika. Vagy: mi
a retorika ma.
A
válasz
eléggé bonyolult, hiszen Koraxtól,
Platónon, Arisztotelészen, Cicerón,
Augustinuson és nagy ugrással Pázmányon, Ravasz Lászlón át napjainkig a retorika fogalom- és
illetékességi körének sokféle értelmezésével találkozunk. Ennek igazolására
elég, ha csak két alapvető munkát veszünk figyelembe. Az egyik a Világirodalmi
lexikonnak szűkszavú és mégis terjedelmes retorika
szócikke (i. m. 11, 624–37), a másik Vígh
Árpádnak a magyar retorikairodalmat tárgyaló alapmunkája: a Retorika és
történelem (Vígh,
1981, vö. Szabó G.–Szörényi,
1999, Gáspári, 1997 )
De a
kérdésre, hogy mi is a retorika ma, két, nagyon leegyszerűsített választ is
adhatunk: multidiszciplináris és
interdiszciplináris tudomány, és alkalmazott multidiszciplináris és
interdiszciplináris tudomány.